Az 1989. évi II. törvény az egyesülésről, lehetővé tette, hogy az állampolgárok egyesületeket, társadalmi szervezeteket hozzanak létre.
A rendszerváltást követően a magyar műszaki élet vezető személyiségei közül néhányan – ismerve az ipar technológiai színvonalának a gazdaság aktuális állapotára gyakorolt hatását – elhatározták, hogy élve a törvény adta lehetőséggel, a külföldi példák nyomán, Magyarországon is megalapítják a mérnöktársadalom és a műszaki tudóstársadalom elitjéből szerveződő mérnökakadémiát a gazdaság mielőbbi fellendítésének elősegítése érdekében.
A szervezési, előkészítési munkákban nagy segítséget jelentett a külföldön már régóta muködő, nemzeti mérnökakadémiák tapasztalatait a születő magyar mérnökakadémia rendelkezésére bocsátó Mérnökakadémiák Világszövetsége, a Council of Academies of Engineering and Technological Sciences (CAETS) és annak fôtitkára, Steven N. Anastasion úr.
A Magyar Mérnökakadémia (MMA), a térségünkben első mérnökakadémiaként, 1990. január 29-én alakult. Új tagok választásánál a fő szempont a műszaki élet minden területének lefedése és ezek arányos képviseletének biztosítása.
Az alakuló mérnökakadémia első reprezentánsaként olyan mérnököt kellett találni, aki kreativitása révén nemzetközileg is ismert és elismert személyiség, aki a megalakuló nemzeti mérnökakadémiát és Magyarországot a nemzetközi szintéren is méltóképen jegyzi és képviseli.
Ezeknek a követelményeknek Rubik Ernő személye felelt meg, akinek neve a világban Magyarország szinonimájaként szerepelt. Rubik Ernő, felismerve az ügy fontosságát és jelentőségét, elvállalta a formálódó Magyar Mérnökakadémia elnöki tisztét.
A megalakulást Dr. Ginsztler János tanszékvezető egyetemi tanár vezetésével dolgozó Előkészítő Bizottság készítette elő.
A Bizottság a megalakítási cél szem előtt tartásával a magyar műszaki élet, lehetőség szerinti teljes spektrumát képviselő, szakmai elithez tartozó reprezentánsokat keresett meg és kért fel a mérnökakadémia tagságra. A megkeresett személyek között akadémikusok, egyetemi tanárok, az ipar és a tudományos élet meghatározó személyiségei szerepeltek, akik egyetértve a megalakuló mérnökakadémia céljaival, vállalták az aktív közreműködést.
Ugyancsak az Előkészítő Bizottság feladata volt az Alapszabály elkészítése, melyben a vezető szerepet Hadas János vállalta.
Ilyen előzmények után került sor a Magyar Mérnökakadémia alakuló ülésére 1990. január 29-én a MTESZ Kossuth Lajos téri Székházában, a házigazda dr. Tóth János MTESZ főtitkár részvételével.
Az alakuló ülésen 37 fő vett részt, 9 fő más elfoglaltság miatt kimentést kért. Végül is a Magyar Mérnökakadémia 42 fővel alakult meg. Az alapító tagok a következő személyek voltak:
Arató Péter, Dr. Bán Gábor, Dr. Baranyi Zoltán,
Dr. Barátossy Jenô, Bihari István, Dr. Bokor József,
Dr. Brenner András, Dr. Czoboly Ernő, Dr. Dóry Béla,
Dr. Erdélyi Ferenc, Dr. Ernyei Gyula, Dr. Ferenczy Pál,
Dr. Gágyor Pál, Dr. Gáspár Zsolt, Dr. Gelencsér László,
Dr. Ginsztler János, Dr. Gordos Géza, Dr. Hadas János
Hatvani György, Káldor Mihály, Dr. Konkoly Tibor,
Dr. Lajos Tamás, Dr. Lengyel Gyula, Matus Lajos,
Dr. Nagy Menyhért, Pálfalvi István, Dr. Penninger Antal,
Dr. Pungor Ernő, Dr. Rác Péter, Ratkó István,
Dr. Rubik Ernő, Dr. Id. Rubik Ernő, Scharle Péter, Dr.
Simig Péter, Száday Rezső, Dr. Szluka Emil
Dr. Szokol György, Dr. Tófalvi Gyula, Dr. Tóth János,
Dr. Trampus Péter, Dr. Várlaki Péter, Dr. Verő Balázs.
Az ülés fontosabb eseményei a jegyzőkönyv kivonat szerint, idézve:
„A megjelenteket Dr. Ginsztler János tanszékvezető egyetemi tanár, mint az Előkészítő Bizottság elnöke üdvözölte, majd részletesen ismertette az MMA megalakulásának hazai és nemzetközi vonatkozású eseményeit. A beszámolót az alakuló közgyűlés egyhangúlag, jóváhagyólag tudomásul vette.”
„Ezt követően a közgyűlés megtárgyalta és véglegesítés után egyhangúlag elfogadta az MMA Alapszabályát.”
„Megválasztotta Dr. Szokol Györgyöt a Jelölő Bizottság elnökének, majd titkos szavazással megválasztotta az MMA vezetőségét az elkövetkező 3 éves periódusra az alábbiak szerint:
Elnök: Rubik Ernô
Alelnök: Konkoly Tibor
Fôtitkár: Ginsztler János
Elnökségi tagok: Brenner András, Czoboly Ernő, Pálfalvi István
Tófalvi Gyula, Várlaki Péter, Verô Balázs
Ellenőrző Bizottság elnöke: Hadas János
Fegyelmi és Etikai Bizottság elnöke: Káldor Mihály
Kincstárnok: Penninger Antal”
„Az MMA szóvivőjének megválasztotta Szluka Emilt, az MMA tiszteletbeli tagjának Dr. Tóth Jánost.”
„A közgyűlés felhatalmazta az elnököt és a főtitkárt, tegyék meg a szükségesnek ítélt lépéseket az MMA megalakulásával összefüggésben, beleértve a CAETS tájékoztatását is.”
Az alakuló Közgyűlési jegyzőkönyv alapján a Magyar Mérnökakadémiát a Fővárosi Bíróság 1990. február 13-án nyilvántartásba vette, ezzel a szervezet hivatalosan is működni kezdett.
A megalakult Magyar Mérnökakadémiát az elsők között üdvözölte az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Mérnökakadémiája, valamint a Mérnökakadémiák Világszövetsége.
A fogadtatás magyar részről is pozitív volt, Göncz Árpád a Magyar Köztársaság Elnöke, valamint több kormánytag is jókívánságait fejezte ki és sok sikert kívánt a működéshez.
