Mérnöki Ajánlások

Ajánlások a GKM által kidolgozott "Magyarország energiapolitikája 2007-2020." Tervezethez

 

A Magyar Mérnökakadémia (MMA) igen nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a magyar gazdaság és társadalom fejlődését alapvetően befolyásoló energetikában helyes pályák alakuljanak ki. Az MMA - a Magyar Tudományos Akadémia illetékes osztályával karöltve - már 2004. nyarán konferenciát tartott a magyar energetikai stratégiáról, szakmailag kiemelkedő meghívott előadókkal és népes részvevő szakértőkkel. A viták alapján ajánlásokat dolgoztunk ki, amelyet megküldtünk az érdekelt kormányzati szervezeteknek. Az ajánlásokat ma is érvényesnek tekintjük, jelenleg csupán kiegészítő javaslatokat fűzünk hozzá, a GKM által közreadott energiapolitikai tervezethez kapcsolódva.

A Magyar Mérnökakadémia elfogadja és egyetért a liberalizáció szükségességével, de elengedhetetlennek tartja, hogy az energiapolitikai koncepció véglegesítését széleskörű, transzparens párbeszéd előzze meg a kormány, a társadalom és a befektetők között azzal, hogy súlyponti kérdésként és rendező elvként tekinti

  1. elsődleges szempontként az ellátásbiztonság garanciáját
  2. együtt azzal, hogy a liberalizáció eredményeként a fogyasztó nem kerülhet az eddigieknél rosszabb helyzetbe
  3. biztosítani kell a fenntartható fejlődés és a környezetvédelem indokolt elvárásainak az érvényre jutását.

Hatékony és technikai szempontból is elfogadható hosszú távú (a 2007-2040 időszakra kiterjedő) energiapolitika csak szakaszokra (3 év, 15 év, 40 év) bontott elemzések és forgatókönyvek alapján alakítható ki, úgy, hogy

  1. meghatározzák az azonnali (3 éven belüli) beavatkozást igénylő rövidtávú feladatokat;
  2. a következő, középtávú időszakra (3--15 év) végrehajtandó (elsősorban) taktikai feladatokat fogalmaznak meg;
  3. végül, mindezek alapján - az előző két ciklus eredményeit is figyelembe véve - alakítják ki a hosszú távú energiastratégiát és határozzák meg ennek fő paramétereit, sarokpontjait.

Nagy súlyt kell fektetni az energiahatékonyság növelésére - ebben fontos kormányzati feladat az energiatakarékos épületszerkezetek, eszközök, berendezések, járművek használatának preferálása az elfogyasztott energia árán keresztül. Ehhez csatlakozik a rossz hatásfokú és környezetrontó erőművek kiváltása korszerű technológiájú újakkal. Lényeges a többi, fennmaradó erőmű fejlesztése, kapacitásának bővítése, mivel ez gazdaságosabb lehet, mint az adott célokra tervezett zöldmezős beruházás.

Az ellátásbiztonság, a környezeti hatások és a gazdasági versenyképesség alapkritériumaiból kiindulva továbbra is határozottan kiállunk az atomenergia alkalmazása mellett. Ezért nagyon lényeges, hogy a Paksi Erőmű üzemidő-hosszabbítási folyamata minél előbb megkezdődhessen a megfelelő engedélyezések birtokában. Egyúttal kiemelkedően fontosnak tartjuk a nagyaktivitású radioaktív hulladékok tartós elhelyezésével kapcsolatos - ez évre pénzügyi okokból felfüggesztett - munkálatok újraindítását, figyelembe véve, hogy a tároló megnyitásáig az átfutási idő legalább három évtizedet igényel.

Helyesnek tartjuk a megújuló energiaforrások alkalmazásának bővítését. Ugyanakkor nem derül ki, hogy milyen számítások, szimulációk alapján javasolja a tervezet ezek részesedését a hazai ellátás-struktúrában. Nem látszik reálisnak, hogy a 2005. évi 3,6 %-ról - villamosenergiára vonatkozóan 5 %-ról -- 2020-ra, tehát 15 év alatt ezt a részesedést több mint négyszeresére kívánják emelni. A tervezetet ki kell egészíteni azzal, hogy milyen energiaforrás-struktúra rejlik a 15 %-os részesedésben, és azt milyen műszaki és főleg gazdasági számítások alapozzák meg. Fontosnak tartjuk, hogy modellvizsgálatok készüljenek arra, hogy a prioritásokban megfogalmazott céloknak milyen összetételű energiamix (fosszilis, nukleáris, megújuló bázison történő energiatermelés) felel meg a legjobban.

A szélenergia tömeges hasznosítása esetében két alap-probléma megoldása szükséges: a rendszerirányíthatóság, a stabil üzemelés biztosítása végett szivattyús tározós erőmű megépítése; valamint a rendszerbe visszatáplált többlet-energia átvételének rendezése. Hasonlóképpen, a bioenergia esetében számítások és modellezések szükségesek, különös tekintettel a termőterületek gazdaságos felhasználásával, valamint a megnövekedett víz- és talajerő-pótlásból eredő környezeti hatásokkal kapcsolatban.

Az energetikai piac liberalizálását a Tervezet lényegében kész tényként kezeli. Ezzel összefüggésben is hiányoljuk, illetve kiegészítésre javasoljuk a számítási hatáselemzést, figyelembe véve, hogy nem egy fejlett országban drágulást, illetve az ellátásban fennakadásokat idézett elő a liberalizáció (például Norvégia, Kalifornia).

A fenntartható energetika állandó kutatást-fejlesztést igényel, ezért egy középtávú kormányzati tervben pontosabban meg kell határozni, milyen erőforrásokat szán a Kormány az energetikai K + F műhelyek és az oktatás-képzés stratégiai támogatásának.

2007. október