Ajánlások a GKM által kidolgozott "Magyarország energiapolitikája 2007-2020." Tervezethez
A Magyar Mérnökakadémia (MMA) igen nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a magyar gazdaság és társadalom fejlődését alapvetően befolyásoló energetikában helyes pályák alakuljanak ki. Az MMA - a Magyar Tudományos Akadémia illetékes osztályával karöltve - már 2004. nyarán konferenciát tartott a magyar energetikai stratégiáról, szakmailag kiemelkedő meghívott előadókkal és népes részvevő szakértőkkel. A viták alapján ajánlásokat dolgoztunk ki, amelyet megküldtünk az érdekelt kormányzati szervezeteknek. Az ajánlásokat ma is érvényesnek tekintjük, jelenleg csupán kiegészítő javaslatokat fűzünk hozzá, a GKM által közreadott energiapolitikai tervezethez kapcsolódva. A Magyar Mérnökakadémia elfogadja és egyetért a liberalizáció szükségességével, de elengedhetetlennek tartja, hogy az energiapolitikai koncepció véglegesítését széleskörű, transzparens párbeszéd előzze meg a kormány, a társadalom és a befektetők között azzal, hogy súlyponti kérdésként és rendező elvként tekinti
Hatékony és technikai szempontból is elfogadható hosszú távú (a 2007-2040 időszakra kiterjedő) energiapolitika csak szakaszokra (3 év, 15 év, 40 év) bontott elemzések és forgatókönyvek alapján alakítható ki, úgy, hogy
Nagy súlyt kell fektetni az energiahatékonyság növelésére - ebben fontos kormányzati feladat az energiatakarékos épületszerkezetek, eszközök, berendezések, járművek használatának preferálása az elfogyasztott energia árán keresztül. Ehhez csatlakozik a rossz hatásfokú és környezetrontó erőművek kiváltása korszerű technológiájú újakkal. Lényeges a többi, fennmaradó erőmű fejlesztése, kapacitásának bővítése, mivel ez gazdaságosabb lehet, mint az adott célokra tervezett zöldmezős beruházás. Az ellátásbiztonság, a környezeti hatások és a gazdasági versenyképesség alapkritériumaiból kiindulva továbbra is határozottan kiállunk az atomenergia alkalmazása mellett. Ezért nagyon lényeges, hogy a Paksi Erőmű üzemidő-hosszabbítási folyamata minél előbb megkezdődhessen a megfelelő engedélyezések birtokában. Egyúttal kiemelkedően fontosnak tartjuk a nagyaktivitású radioaktív hulladékok tartós elhelyezésével kapcsolatos - ez évre pénzügyi okokból felfüggesztett - munkálatok újraindítását, figyelembe véve, hogy a tároló megnyitásáig az átfutási idő legalább három évtizedet igényel. Helyesnek tartjuk a megújuló energiaforrások alkalmazásának bővítését. Ugyanakkor nem derül ki, hogy milyen számítások, szimulációk alapján javasolja a tervezet ezek részesedését a hazai ellátás-struktúrában. Nem látszik reálisnak, hogy a 2005. évi 3,6 %-ról - villamosenergiára vonatkozóan 5 %-ról -- 2020-ra, tehát 15 év alatt ezt a részesedést több mint négyszeresére kívánják emelni. A tervezetet ki kell egészíteni azzal, hogy milyen energiaforrás-struktúra rejlik a 15 %-os részesedésben, és azt milyen műszaki és főleg gazdasági számítások alapozzák meg. Fontosnak tartjuk, hogy modellvizsgálatok készüljenek arra, hogy a prioritásokban megfogalmazott céloknak milyen összetételű energiamix (fosszilis, nukleáris, megújuló bázison történő energiatermelés) felel meg a legjobban. A szélenergia tömeges hasznosítása esetében két alap-probléma megoldása szükséges: a rendszerirányíthatóság, a stabil üzemelés biztosítása végett szivattyús tározós erőmű megépítése; valamint a rendszerbe visszatáplált többlet-energia átvételének rendezése. Hasonlóképpen, a bioenergia esetében számítások és modellezések szükségesek, különös tekintettel a termőterületek gazdaságos felhasználásával, valamint a megnövekedett víz- és talajerő-pótlásból eredő környezeti hatásokkal kapcsolatban. Az energetikai piac liberalizálását a Tervezet lényegében kész tényként kezeli. Ezzel összefüggésben is hiányoljuk, illetve kiegészítésre javasoljuk a számítási hatáselemzést, figyelembe véve, hogy nem egy fejlett országban drágulást, illetve az ellátásban fennakadásokat idézett elő a liberalizáció (például Norvégia, Kalifornia). A fenntartható energetika állandó kutatást-fejlesztést igényel, ezért egy középtávú kormányzati tervben pontosabban meg kell határozni, milyen erőforrásokat szán a Kormány az energetikai K + F műhelyek és az oktatás-képzés stratégiai támogatásának. 2007. október
|