A Magyar Mérnökakadémia országos társadalmi szervezetként működik, a hatályos egyesülési törvény szerint. Célja, hogy szolgálja a Magyar Köztársaságot és a nemzetet minden olyan szakterületen, amely a technika és a technológia fejlődésével - a nemzeti jólét ezen alapvető eszközeivel - összefügg, e körben információszerző tevékenységet végezzen, véleményt nyilvánítson, tanácsot adjon a Kormánynak, a Kormányzati és önkormányzati szervezeteknek, az Országgyűlésnek, indokolt esetben másoknak. Ennek szellemében készült a jelen állásfoglalása a hazai élelmiszerbiztonság helyzetéről, a fogyasztók korszerű és közérthető tájékoztatásának szükségességéről, az MMA-nak a tárgyhoz kapcsolódó feladatairól.

M E M O R A N D U M

Az élelmiszerek számának és választékának az utóbbi évtizedekben tapasztalt 50 %-ot meghaladó növekedése, együtt az élelmiszerkereskedelem globalizálódásával - ami a származási helyek sokasodását is hozta magával - drámai, a közvéleményt sokkoló következményekkel (kergemarha kór, dioxin szennyezés, génmódosított nyersanyagok, madárinfluenza) járt. Az EU közös piacán az áruk szabad mozgásának követelménye lehetővé tette, hogy a tagországokból szabadon és rendszeres ellenőrzés nélkül kerüljenek be különböző minőségű és biztonságú élelmiszerek; csak az EU külső határainál belépő áruknál van rendszeres ellenőrzés. Ez a körülmény igazolja és elkerülhetetlenné teszi az élelmiszerbiztonság kérdésének vizsgálatát.

Ez az új helyzet és a megoldására javasolt új feladatok még nem eléggé ismertek a magyar fogyasztók és az őket képviselő hatóságok előtt, ezért többnyire hiányosak az élelmiszer-vásárlók ismeretei, bizonytalanná vált magatartásuk illetve a biztonságot nyújtó hatósági munkához hiányzik a rendszerszemlélet és koordináció, így nem teljes körű a tájékoztatáshoz szükséges felkészültségük

Az élelmiszer-botrányok következtében előállt új helyzetben gyakran nem tesznek különbséget a szennyezett (fertőzött) élelmiszer fogyasztásától bekövetkezett akut (azonnali) mérgezés és a többszöri, rendszeres (krónikus) fogyasztás esetén több év, évtized után esetleg bekövetkező szervezet (szerv) károsodás között: ezt a tájékoztatásban, kommunikációban  sokszor felcserélik és így indokolatlan félelmet okoznak.

A kommunikációnak tárgyilagosnak, a laikus fogyasztó számára is érthetőnek kell lennie. A nem eléggé korszerű és közérthető ismeretközlés műveletlenségből származó pánikot okozhat és gyengíti a fogyasztóknak mindennapi élelmük biztonságába vetett bizalmát, tévhiteket kelt és tudományosan nem igazolható nézetek terjednek.

Az ipari feldolgozás során indokoltan használnak adalékanyagokat és a mezőgazdaságban gazdálkodók ügyelnek a növényvédő szerek és állattenyésztésben használt gyógyszerek előírásoknak megfelelő használatára. A mérnök társadalom meggyőződéssel vallja, hogy tervszerű és pontos munkával, a mintavételek és vizsgálati módszerek jó ismeretével és a higiénés előírások betartásával a gyártók képesek és tudnak biztonságos élelmiszereket termelni, feldolgozni és forgalmazni, az un. helyes gyakorlatot elsajátítva dolgozni.

Az élelmiszer-fogyasztók védelmében a vizsgáló laboratóriumok a káros anyagoknak egyre kisebb mennyiségét (már nyomait) is kimutatják és mérik, képesek meghatározni a napi ajánlott bevitelt és csökkenteni az élelmiszer-fogyasztásból adódó (természetes) kockázatot. A laboratóriumi vizsgálatok színvonalának javítása érdekében független és kölcsönös elismerésen alapuló nemzetközi akkreditációjuk szükséges. A technikai felszereltség és feltételek gyors ütemben javultak az elmúlt évtizedben, melyről az élelmiszer-fogyasztókat tájékoztatni kell és érdemes, ezt tekinti aktuális feladatának a Magyar Mérnökakadémia, amikor az Elnökség fenti állásfoglalását megfogalmazta.

Budapesten, 2007. október 4.